Tanac
Gyertek, testvéreim, induljunk. Testvéreim az Úrban. Pásztorok vagyunk, a kifelé fordított subák fehéren villognak az éjszakában. Fényesek vagyunk, a súlyos csizmáktól a báránybőr kucsmákig, dudaszó kísér minket, kicsi templomot viszünk,
Mindig van lejjebb. Most a GépMikulás a Plázában a következő lépcsőfok. A gyerekek döbbenten nézik. Emberméretű. Karját ölelően kitárja, enyhén jobbra-balra dülöngél, még talán morog is magában, mint egy betépett
Igen, tudom. Vannak ennél sokkal súlyosabb dolgok, nemsokára a puszta életünkért fogunk küzdeni az ellenségünkké tett természet, az általunk alkotott tökéletlen világ és a többi emberrel szemben, akik valamilyen nagyon
Az üzletlánc legújabb reklámjából: „Hatalmas alacsony árak!” Röhögtem egyet, aztán rájöttem, hogy magamon nevetek. Önmagamon, aki bedől az ostoba vagy akár kifinomult reklámoknak, és besétál a cég boltjaiba. Már csak
Drága Rousseau, lásd eljöttünk mind Delaunay, a felesége, Queval úr és magam Engedd poggyászunkat vám nélkül az égbe Hoztunk neked festéket, ecseteket és vásznat Hogy az égi fényben szent szabadidődet
A pontosság. Nem kell pontosnak lenni. Mindenki számtalanszor átélte, lehet, sokaknak fel sem tűnik, a mindennapok természetes velejárója lett. Akár rá is kérdezhetsz az időpontra: fölösleges, úgysem tartják be. Ez
A lépcsőn lemenni, úgy, ahogy még előttünk senki. Hová vezet ez a lépcső? Tudjuk, a föld alá (underground). A művészet a megrendeléssel véget ér. Inkább az élet, mint a megélhetés.
A könyvesbolt kirakatában van a plakát. Biztos viccesnek szánták. Mármint, hogy megbolondultak a könyvesek, hiszen ennyi mindent (ennyi oldalt) akarnak adni szinte ingyen. Alapvető a baj. A könyveknél (se) a
Manapság sokat hallani arról, hogy új formákat kell keresni az örökség bemutatására is, mert a régiek kiüresedtek és automatizmussá váltak. Elég nagy ostobaság. A hagyomány attól hagyomány, hogy valami múltbeli