Lassú szem
Persze, az én szemem már nem olyan, mint régen, pláne nem olyan, mint a mai fiataloké. Nem olyan gyors. Elég gyors azért ahhoz, hogy fölfedezze, mi rejlik ebben az iszonyú
Tanac
Persze, az én szemem már nem olyan, mint régen, pláne nem olyan, mint a mai fiataloké. Nem olyan gyors. Elég gyors azért ahhoz, hogy fölfedezze, mi rejlik ebben az iszonyú
Tanárképző Főiskola, Pécs, 1972-77. Hogy a négyéves képzésből hogyan tudtam öt évet csinálni, hagyjuk (nem a jegyeken múlott). Az udvar közepén szénhalmok, kora ősz van vagy már tél eleje, kollégista
A rádióban és a tévében is, egyre gyakrabban látom, hallom, hogy egyszerűen nem hagyják a másik embert beszélni. Belevágnak a szavába, pofátlanul, erőszakosan. Naná, hogy sokszor éppen azt akarta a
Varázslatos személyiség. Mindannyian miatta vagyunk itt, az új pécsi Kodály Központban, ahol első koncertjét adja, és ahogy körbenézek, boldogan nyugtázom, hogy nem látok üres helyeket. Miatta vagyunk itt, a világ
Nem koncert, imádság. Zsúfolásig tele a Trafó és a színpadon három ember Istennel társalkodik. Igen, nemcsak a fohász, nemcsak a felfelé emelkedő, végtelen alázattal mondott szavak, hanem válasz is, kevés
Kétszázezer. A Muzsikás Együttes nevében Hamar Dániel mondja ezt a számot a mikrofonba, mint az eddig felgyűjtött magyar dalok és zenék számát. A kincs, amiről – anyanyelvünk mellett – bárhol
USA. Ebben az országban rend van. Igen, láttam a városok szélét is, a szemetet is, az összefirkált épületeket, de nem az a jellemző. Most épp vonaton ülünk, Harrisburg-ból (PA) New