A téren, múló időben
Lassan, nagyon lassan jön felfelé a régi tér oldalán, az emelkedőn az idős hölgy. Nem koldus, nem hajléktalan, csak öreg. Kezében nejlon szatyor, hátán kisebb hátitáska, fején szalmakalap (nyári hőség
Tanac
Lassan, nagyon lassan jön felfelé a régi tér oldalán, az emelkedőn az idős hölgy. Nem koldus, nem hajléktalan, csak öreg. Kezében nejlon szatyor, hátán kisebb hátitáska, fején szalmakalap (nyári hőség
A szöcskés mező a gyerekkorban van. Amikor még közel a föld, s távol az ég. A gyerekembernél szinte minden nagyobb; nagyok a felnőttek, csak a derekukig érek, a cipőjük óriási,
A harmadik napon már nem nézel fel a felhőkarcolókra. Nem kapod oda a fejed a házfalnyi (nade milyen nagy ház) villogó 4K/8K képernyőkre. Nem várod meg a fehéret, hanem együtt
A templomajtó mellett, a külső falak tövében van egy zug, ahol határozottan érezni az eukaliptusz illatát. Többezer kilométer, többezer év, tehát lehetetlen, mégis igaz. Ezeket a falakat háromszáz évvel ezelőtt
Csak végig kell menni azokon az utcákon. Hunyadi, Magaslati. Hunyadi út. A város központjából a Pálosokig. Útközben a meredek Péter utca, jobbra. Remete Szent Pál és Péter. Péter, hol vagy?
„Szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon” (Lautréamont) Az egykori Budai kaszinó szépen felújított termeiben ülünk, teltházas koncerten. Azért termeiben, mert az eseményeket egy kisebb teremben
Négy kis asztal, az októberi, késő délutáni napfényben. Bentről kiszűrődik az orgonaszó, a hívek éneke. Mi, a régi emberek, tudjuk a szót, tudjuk az igét, a szertartást. Mi lesz a