„A Sevdalinka az, amikor apa énekel és sír.” Egy olyan esten vagyunk, ahol dalok hangzanak el egykori boszniai kávéházakból. Vagyunk úgy negyvenen, nézők-hallgatók, ülve, álldogálva, a pulthoz támaszkodva, pohárral a

TovábbSevdalinka

Nem, nem az apostolok. Másik János és Cseh Tamás. Na, ez sem tegnap volt. A helyszín szintén az álmos vidéki város. A 70-es évek szűk levegője. Igen, hiába nem az

TovábbJános és Tamás

Varázslatos személyiség. Mindannyian miatta vagyunk itt, az új pécsi Kodály Központban, ahol első koncertjét adja, és ­ahogy körbenézek, boldogan nyugtázom, hogy nem látok üres helyeket. Miatta vagyunk itt, a világ

TovábbLiszt Ferenc a hátsó udvarból

Nem koncert, imádság. Zsúfolásig tele a Trafó és a színpadon három ember Istennel társalkodik. Igen, nemcsak a fohász, nemcsak a felfelé emelkedő, végtelen alázattal mondott szavak, hanem válasz is, kevés

TovábbSufi invocations

Kétszázezer. A Muzsikás Együttes nevében Hamar Dániel mondja ezt a számot a mikrofonba, mint az eddig felgyűjtött magyar dalok és zenék számát. A kincs, amiről – anyanyelvünk mellett – bárhol

TovábbA mi zenénk