BOŠNJACI
OJ, SAVICE
Oj Savice, tija vodo ladna
Prevezi me tamo i ovamo
Tamo mi je selo umiljeno
I u selu gizdava devojka
Uzo bi ju al’ ju ne da majka
Ukro bi ju al’ ju čuva straža
Čuva straža devet djevojaka
A deseta moja mila draga
ZELENI SE ŠUMARA
Zeleni se šumara
Za šumarom pustara
Na pustari dika ore
Viče na volove
Stan’te moji volovi
Da se malo odmorim
Da zapalim bijelu lulu
I poljubim curu garavu
Sarajevska ćuprija
Na ćupriji bekrija
Na bekriji bijelo pero
Zbogom Sarajevo, šalaj
ZELEN ORA’ DEBEL ‘LAD
Zelen ora’ debel ‘lad
Blago onom ko je mlad
Blago onom ko se voli
Srce ga ne boli šalaj!
Zelen ora’ list mu žut
Moj je dragi na me ljut
Što se nisam c’jele zime
Milovala š njime, šalaj
Sjedi cura pa šije
Pred njom litra rakije
Malo šije malo pije
Na dragog se smije, šalaj!
Sjajna zv’jezda sjajana
Pozdravi mi dragana
Pozdravi ga pa mu kaži
Nek on drugu traži šalaj!
Šaren kožuh s koncima
Kud’ ćeš care s momcima
Voziću ih do Piave
Nek izgube glave, šalaj!
Sjajna zv’jezda danica
Vjenčala se carica
Vjenčala se sva u svili
‘di ste momci bili šalaj!
Vjenčala se sva u zlatu
Bili smo u ratu šalaj!
BEĆARAC
Alaj smo se sastali bećari
Al ni jedan za ženu ne mari
Diko moja ako vidiš mene
Nemoj slušat’ što govore žene
Imam revor šestput moram pući
Rad sam vidit ko će mene tući
Da zna nana što zna lipa mala
Već bi davno lipu podrezala
ZORA ZORI
Zora zori, dan se bjeli
Al ja mlađan moram poć
Svemu selu na veselje, ‘selje
Mojoj miloj dragoj nažalost
Nije meni, što ja moram
Iz mog sela odlazit
Već je meni, što ja moram, moram
Moju milu dragu ostavit
BOSNYÁKOK
EJ, TE SZÁVA
Ej, te Száva, csendes és hideg víz
Vigyél átal engemet és vissza
Amott túl van az én kedves falum
A faluban egy gyönyörű leány
Elvenném én, nem adja az anyja
Ellopnám én, de őrzi a strázsa
Kilenc leányt mind őriz a strázsa
Tizedik meg az enyém, a drága
ZÖLDELL A SŰRŰ ERDŐ
Zöldell a sűrű erdő
Erdő mellett a mező
A mezőn a kedvesem szánt
Az ökröknek kiált
Ökreim, álljatok meg
Egy kicsit pihenjek meg
Fehér pipát hogy meggyújtsam
Fekete lányt hogy csókoljam
Egy híd Szarajevóban
A hídon egy betyár van
A betyáron egy fehér toll
Viszlát Szarajevó, salaj!
ZÖLD DIÓFA ÁRNYÉKA
Zöld diófa árnyéka
Fiatalnak áldása
Áldás annak, aki szeret
Szíve sosem fáj annak, ej!
Zöld dió, sárga levél
Kedvesem haraggal él
Amiért is egész télen
Én őt nem öleltem, salaj!
Ül a leány és varrna
Ott a liter pálinka
Varr egy kicsit, iszik kicsit
Kedvesére kacsint, salaj!
Fényes csillag, de fényes
Köszöntsed őt, ki kedves
Köszöntsed őt, s mondjad neki
Kéne mást keresni, salaj!
Cifra bunda cérnával
Császár hova ifjakkal
Piavéig viszem őket
Veszteni fejüket, salaj!
Fényes hajnali csillag
Császárnő lagziba tart
Selyem egész lakodalma
Hol voltatok, ti fiúk, ej!
Arany egész lakodalma
Háborúban voltunk mi, ej!
MULATÓ NÓTA
Összejöttünk, mi betyárok, szépen
Az asszonyal nem gondolunk éppen
Én kedvesem, mikor meglátsz engem
Ne hallgassad asszony szavát sosem
Pisztolyom van, hatszor tudok lőni
Nézném, ki fog engemet megverni
Mamám tudná, mit tud a kis hársfa
Már a hársfát rég kivágta volna
MÁR HAJNALLIK
Már hajnallik, nap fehérlik
Fiatalon mennem kell
Egész falu vidámságban, ‘ságban
Csak az én rózsám van bánatban
Mi az nékem, hogy énnékem
Falumból kell elmenni
Nagyon az bánt, hogy énnékem, nékem
Drágámat kell elhagyni